A tavasz az érettségire való készülés mellett a szakdolgozatok írásának és általában beadásának is az évszaka. Ennek megfelelően sokszor lehet találkozni közösségi oldalakon is közzétett kérdőívekkel, amelyek olykor hagynak maguk után kívánnivalót, azaz zavarba ejtő szakmait hibákat tartalmaznak. Örvendetes, hogy egyre szélesebb körben, vagyis nem csak a marketinges, kereskedelmi szakirányú hallgatóknál népszerű kutatási módszer a megkérdezés. Például orvosi és műszaki, mérnöki területen is élénk a felhasználás, személyes tapasztalom szerint.
Miért készítsünk kérdőívet és mi a célja?
Ahogyan a tudományos kutatásoknak, úgy a marketingkutatásoknak is az információszerzés a legfontosabb feladata. Azt, hogy a megkérdezettek körét hogyan érdemes kialakítani egy másik cikkben tárgyaljuk. Jelen írás célja a kérdőív készítésével szembeni alapvető szakmai és illemtani követelmények bemutatása. Mielőtt egyáltalán kérdést fogalmaznánk meg, amelyet papírra vetünk (vagy begépelünk) szükséges tisztázni, hogy mit szeretnénk megtudni a megkérdezettektől. Szigorúan a hipotéziseink, felvetéseink, sejtéseink meghatározását követi a konkrét kérdések kialakítása. A feltételezéseink bonyolultságától és a várható válaszoktól függően több kérdéssel is célszerű lehet egy-egy témát körbejárni, esetleg ellenőrizni a válaszadó következetességét. Témától függően előfordulhat, hogy több kérdéssel jutunk el hipotézisünk teljes körű lefedéséhez (igazolás vagy cáfolás).
A tudományos célú megkérdezés szakmai háttere
A kérdőíves megkérdezés a tudományos jellegű kutatások csupán egy módszere a sokból, amely a kutató rendelkezésére áll. Viszonylag nagy méretű minta kvázi egyszerre történő megvizsgálására szolgál.
Hogyan kérdezzünk meg bárkit bármiről?
Általánosságban elmondható, hogy a feltett kérdéseknek relevánsaknak kell lenniük, tehát ne pazaroljuk sem a megkérdezett, sem a kutató idejét töltelék kérdésekkel, amelyek nem használhatóak az elemzés során. Ne legyenek sértőek, kirekesztőek a megfogalmazások (nemre, korra, identitásra, politikai irányultságra tekintettel kell lennie a felmérőnek és javasolt semlegesnek maradni). Rövid megjegyzés: előfordulhat a kutatás céljából adódóan, hogy szándékos eszköz a provokáció vagy direkt állásfoglalás, illetve konfrontáció. Ez azonban veszélyes terület, hiszen nem tudhatjuk, hogy milyen ellenállást vagy indulatot váltunk ki a megkérdezettekből.
Szerkesztés során szorítkozzunk az egyszerűségre és a könnyű, gyors kitölthetőségre törekedjünk! Itt fontos még az egyértelműség, hogy ne kelljen hosszasan dekódolnia a kitöltőnek a kérdést. Ezek mind serkentik a válaszadási hajlandóságot, illetve javítják annak arányát, ezáltal hozzájárulnak a sikeres megkérdezéshez.
Források és további szakirodalom:
Tamus Antalné Dr.: A marketingkutatás gyakorlata, 2011. Saldo Kiadó
Írta: Úr Norbert
clubforifi@gmail.com
