Magyarnak lenni kollektív neurózis?

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, hiszen Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Ha e költeményre gondolunk, akkor leggyorsabban az olyan szavak jutnak eszünkbe, mint balsors, bűnhődés, rabság, hontalanság. Gyakran hallunk Trianonról, ’56-ról, holocaustról, nemzeti ünnepeinken (augusztus 20. kivételével) mindig valamilyen veszteségről emlékezünk meg. Nem véletlen tehát, hogy nemzeti identitásunkba szinte beépült már a negatív attitűd, hiszen ennek egyik alkotóeleme, a kollektív emlékezet, amelynek alakulásában e sok-sok negatív esemény mind-mind szerepet játszik.

Mit hoz az új tanév?

A gyermekek a járvány „csendes áldozatai”. Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen következményei lehetnek egy esetleges újból elrendelt digitális oktatásnak. Kitől és mikor kapnak segítséget a problémával küszködő gyermekek az egyébként túlterhelt rendszerben?